Mindez itt zajlik előttünk, az EU-ban, a szemünk láttára. Ami két dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy a nyíltság egy működő intézmény, különben nem is tudnánk az egészről. Másrészt, hogy a nyilvánosság semmit nem használ, a pénz ugyanis felülírhat bármilyen észérvet.

Történik ugyanis, hogy az Európai Unió 2004 -ben indult IDABC programja idén véget ér. A program célja az uniós e-kormányzati projektek összehangolása volt, de ennél jóval messzebbre mutatott, hiszen az általa támogatott szabványok és irányelvek a gazdaság számára is iránymutatóak.

Az eddig érvényben lévő dokumentum egy európai csoda volt az amerikai gyakorlattal szemben. Támogatta például a nyílt szabványokat, és azok közül is azokat, amelyeket független szervezetek dolgoztak ki. Kijelentette, hogy a nyílt, közösségi fejlesztés jó dolog, és a szabad információáramlás kívánatos.

A jövő évtől induló program irányelveinek megalkotóit azonban szemmel láthatóan meghatották a válságban megzakkant óriáscégek lobbistái. Az új dokumentumban ugyanis az előzővel ellentétben már nem fogalmaznak olyan sarkosan, hogy a kormányzati rendszerek építésekor nyílt rendszerekre célszerű alapozni. Jövő évtől csak egy homályosan megfogalmazott nyitottság lesz kívánatos, ami kimerül egy megfoghatatlan együttműködési készségben.

Mindez akár pozitív is lehetne, hiszen a cégek közötti együttműködést sürgeti, ha nem lenne visszalépés az eddigi előírásokhoz képest. A nyitottság definíciója nem követel valódi tetteket, legfeljebb ígéreteket a zárt fejlesztéseket végző vállalatokkal szemben; és legfőképp nem jutalmazza azokat, akik valóban nyílt fejlesztéseket visznek.

Az EU döntéshozóinak talán újra be kellene ülni az iskolapadba és elmagyarázni, hogy nem lett volna például ipari forradalom sem szabványosítás nélkül. Hogy zárt szabványok és szoftverek használata biztonsági kockázatot és magasabb működési költségeket jelenthet.

Csak reménykedhetünk benne, hogy a tervezet nyílvánossága képes lesz befolyásolni a döntéshozókat, akik minden jel szerint hajlamosak rövid távú érdektől vezérelve stratégiai döntéseket hozni.