Sokat lehet vitatkozni azon, mi is a hűség. Abban azonban talán mindenki egyetért, hogy alapvetően a kölcsönösség az, amit a felek leginkább elvárnak egymástól. Úgy tűnik, a hazai piacon elsőként a Pannon eszmélt rá erre először, amikor árgaranciával kezdte el kínálni mobilinternet szolgáltatását.

Általános gyakorlat, hogy a mobilszolgáltók kedvezményesen, vagy akár ingyen is készülékhez juttatják azokat az ügyfeleiket, akik azt a bizonyos hűségnyilatkozatot aláírják. Mindezidáig azonban ez a szerződés sokkal inkább eredményezett hűbéri viszonyt, mint szerelmit. Milyen szerelem az elvégre, amiben az egyik fél nem csak hogy folyamatosan új kapcsolatok után kacsingat, de ezekkel nagyobb szeretettel is bánik, mint a régebbiekkel, miközben tőlük is feltétlen hűséget követel?

A szolgáltatók Magyarországon nem elégszenek meg azzal, hogy a hűségnyilatkozattal kötött ügyfél nem vándorolhat el tőlük - pontosabban csak tetemes összeg leszurkolása után - akkor sem, ha esetleg nincs megelégedve a szolgáltatással. Nem, nálunk az ügyfél azt is vállalja, hogy változatlan áron veszi igénybe a szolgáltatást. Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint hogy egy kétéves hűségnyilatkozat második évében legalább annyival fizetünk többet a szolgáltatásokért a piaci árnál, mint amennyi kedvezményt a készülékre kaptunk. Ez pedig ugye nem éppen a hűséges vásárló jutalmazására hasonlít, sokkal inkább egy uzsorakölcsönre, aminek a kamatait sem közlik előre.

Hogy egy bevallottan szélsőséges esettel világítsam meg a hűséggel és lojalitással kapcsolatos hazai kihívásokat: Egy ismerősöm zenész édesapja a rendszerváltás óta szinte folyamatosan külföldön dolgozik. Az országban elsők között vásárolt mobiltelefont, és azóta minden hónapban egy kezdő orvos fizetését telefonálja el azzal. Nemrég derült ki számára, hogy szolgáltatója azzal “jutalmazta” feltétlen hűségét, hogy közel 10 éve ugyanabban a díjcsomagban tartja, aminek a percdíja a jelenleg megszokottnak a többszöröse. Az elmúlt években egy új autó árát fizette ki figyelmetlenségből. De hát mondjuk ki a kimondhatatlant: a szolgáltatók szándékosan nem a meglévő díjcsomagok árát csökkentik, hanem újakat hoznak létre, erősen számítva a figyelmetlen ügyfelekre. Természetesen semmibe nem kerülne sms-ben értesítést küldeni a telefonokra, hogy milyen új kedvezményes díjcsomagok indultak. Pontosabban, rengeteg pénzbe kerülne! Abba, amit most feleslegesen fizetünk ki...

Sőt! Egy időre eltávolodva az eredeti kérdéstől, vessünk egy pillantást magára a “díjcsomag” rendszerre, ami alapvetően távol áll a tisztességes piaci díjazástól, és meglepő módon azokba a piacgazdaság előtti időkbe repít minket vissza, amikor még hosszú éveket kellett könyörögni egy telefonvonalért.

A kereskedelemben megszokott modell, hogy a vásárlónak úgynevezett mennyiségi kedvezmény járhat. Vagyis, a liszt kilója olcsóbb, ha egy egész zsákkal veszünk belőle, vagy egy uszoda bérlettel jobban jár a rendszeresen sportoló, mint ha jegyet váltalana. 

Látszólag a díjcsomagok is ezt a rendszert követik. De csak látszólag. A mobil távközléssel kapcsolatos díjcsomagok választásánál ugyanis előre kell megbecsülnünk, mennyit fogjuk használni a szolgáltatást a következő hónapban. Ha jobban belegondolunk, ennek a tőzsdejátékhoz hasonló jóslatnak semmi értelme, azon kívül, hogy többet fizessünk. A szolgáltatók hónap végén megszámolják, hány percet beszéltünk telefonon, mennyi interneteztünk, mennyi sms-t küldtünk, majd ezek alapján kiszámlázhatnák a legkedvezőbb díjcsomagot, azaz a nekünk járó mennyiségi kedvezménnyel csökkentett árát a szolgáltatásnak.

Ezzel szemben az előre kiválasztott díjcsomagok rendszere egyértelműen arra számít, hogy miközben a telekommunikációs igényeink folyamatosan és hektikusan változnak, nem fogjuk a díjcsomagunkat folyamatosan felülvizsgálni.

Visszatérve a hűségnyilatkozatos készülékvásárlásokra: a Pannon megtörte a jeget. Valószínűleg kényszerből. Valószínűleg a verseny hatására. Valószínűleg a válság hatására. De a lényeg, hogy ha most kötünk hűségnyilatkozatot két évre Pannon mobilinternetre, akkor elvileg folyamatosan csökkeni fog majd annak az ára, a piaci árnak megfelelően.

Természetesen ezt a rendszert is ki lehet játszani, mert létrehozhat a Pannon egy kicsivel kisebb csomagot egy év múlva féláron, és akkor az már nem ugyanez a csomag, így az árát sem kell csökkenteni. Meglátjuk, mennyire gondolták ezt komolyan...